Vannak dolgok (lásd még gulyásleves), amiken nem érdemes variálni, a megadott módszert követve minden alkalommal hozzák a bombabiztos eredményt.
Hozzávalók:
1/2 kg fejtett bab (fejtés előtti állapotban kb. 1 kg)
2-3 sárgarépa
2 fehérrépa
zeller zöldje (2-3 szál, szárastul-levelestül, egyben hagyva, hogy a végén könnyen ki lehessen halászni)
6-8 szem egész bors
a rántáshoz olaj, liszt, pirospaprika és egy kis fej hagyma
a csipetkéhez 1 tojás és liszt
Egy nagyobb lábosba beleszórjuk a babot, a megtisztított és feldarabolt répákat (nem tudom, van-e jelentősége, de a gulyásleveshez hasonlóan ehhez a leveshez is hosszában vágom fel a répákat, hasábokra), a zeller zöldjét, és a borsot. Felöntöm annyi vízzel, hogy jópár centivel ellepje a zöldségeket (gondolkodjunk előre, hosszan fog főni, ráadásul a bab megduzzad), és nagyjából az 1 liter víz / 1 teáskanál só arányt szem előtt tartva sózom. Felforralom, és alacsony lángon addig főzöm, míg a zöldségek megpuhulnak (kell azért neki idő, talán egy órával érdemes számolni).
Közben előkészítem a rántást, aminél csak a sorrendet nem szabad elrontani: először az apróra vágott hagymát kell olajon megdinsztelni, majd jöhet hozzá a liszt, azzal is pirítani egy kicsit, végül kb. 1 teáskanál pirospaprika (biztos, ami biztos, már eloltom alatta a lángot és úgy keverem hozzá).
A csipetkéhez értünk, itt minden egyes alkalommal hisztizek kicsit magamban, hogy minek kell még ez is, de sajnos kell, ezt mindig be is látom (pedig amúgy tényleg minden alkalmat megragadok, hogy elszabotáljam a csipetkét). Tehát egy egész tojást veszünk alapnak, és addig adagoljuk és keverjük hozzá villával a lisztet, amíg a megfelelő állagot eléri (legjobb, ha próbafőzéssel teszteljük, eljött-e ez a pillanat).
Hátravan még, hogy berántsuk a levest, egyet rottyantsunk rajta, és kiskanállal beleszaggassuk a csipetkét. Tálalásnál ne feledjük a tejfölt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése